Párhuzamos múlt (első rész)

Az írott adatok hiányában a régészet fontos forrása lehet Székelyföld történetének. Székelyföldön inkább csak a középkori várak területén végeztek kisebb ásatásokat, a jövőben nagyon fontos eredményeket várhatunk a településásatásoktól.
A régész egy olyan szakember, aki alapos képzés birtokában, az erre kifejlesztett módszerekkel, terepbejárásokkal, leletgyűjtéssel és ásatásokkal múltunk apró láncszemeinek feltárására törekszik. Munkája tárgyának elsősorban eszmei és tudományos értéke van, a leleteket és jelenségeket összességében vizsgálva tudja csak megfogalmazni megfigyeléseit és kutatási eredményeit.
Ezzel szemben a román nacionalizmus és eredettörténet életre hívta a dákó-román elméletet, miszerint a románság őshonos Erdély és Székelyföld területén. Ennek alátámasztására a Ceausescu-rendszerben hamisítottak régészeti leleteket, sőt a történész-régész oktatás is tele volt ideológiával.
Filmünkben a régészet mai helyzetét kívánjuk bemutatni, fiatal régészek, történészek munkáját és kutatási eredményeit megismertetni a nézőkkel.
Több kutatási helyszínt keresünk fel szakértőink segítségével, a talált leletek segítségével mintegy nyomozásként próbáljuk megfejteni régi korok szokásait, a székely ősök életét. Utánajárunk a székelyföldi dák-leletek valódiságának, és a kontinuitás-elmélet ellentmondásainak. Vajon a leletek mit mondanak a székely eredetről, a hunokkal és az ősmagyarokkal való rokonságáról? Különböző korszakok tárgyi emlékeit vizsgáljuk, és ezekben is hasonló érdekes kérdéseket feszegetünk.